Ezek az INFORMÁCIÓK A GAZDASÁGI RENDSZERRŐL nélkülözhetetlenek!

Deviza nyilvántartású hitelben megkárosodott adósoknak [1] valamint felvilágosodni szándékozó KEZDŐ KÜZDŐKNEK
2012.07.07. utolsó javítás 2012.07.11.
Előszó:
Idézet a Vuk-ból:
- Karak akkor én buta vagyok?
- Nem vagy buta kicsi Vuk, csak még keveset tudsz.

Alapfogalmak (egyszerű szavakkal):

Pénz: Fizető eszköz. Réges régen valamilyen közkedvelt értékes dolog, kagyló, arany, só és egyéb ritkaságok, később papírra rajzoltak számokat, melyekre kezdetben a bankárok ígéretet adtak, hogy bármikor aranyra váltanak. Később megjelent a számlapénz, mely értéktelen elektronikus jelek halmaza, de a tv. szerint hivatalos fizetőeszköz, amit bármikor átváltanak papírpénzre, azaz bankókra.

Pénz keletkezése: Minden bizonnyal sokaknak feltűnt már, hogy növekszik az átlagbér és növekednek az árak is. (speciell az utóbbiak gyorsabban, de most nem ez a lényeg.) A növekvő árakat és béreket csak folyamatosan növekvő pénzmennyiséggel lehet kielégíteni. Jelenlegi pénzrendszert HITELPÉNZ rendszernek hívják, mert a kereskedelmi bankok akkor, amikor hitelt folyósítanak, a semmiből teremtenek pénzt (egyszerűen beírják a számládra, hogy 500.000 Ft), mert Te megígéred, hogy visszafizeted (kamatostól), és majd akkor törlik a folyószámlájukról a létrehozott pénzt, (de törlésig a havi részleteket saját hasznukra befektetik!). Így egyre több pénz van a gazdaságban, hisz növekednek az árak, egyre több ember "akar" egyre több hitelt felvenni. Ebből kifolyólag korlátlan az a pénz amit elő lehet állítani egy korlátosan növekvő világban. 
Erről ajánlom a Pénz mint adósság c. filmet: http://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE
Ennek 2. része csak haladóknak:http://www.youtube.com/watch?v=6hXMlDjkioE Továbbá a témához tartozik az Amerikai Álom c. film is: http://www.youtube.com/watch?v=Nl4cBQsA3PY

Infláció: pénzromlás. Minden új pénz, rontja a régiek értékét, növeli az inflációt. Minden új megteremtett Érték, tárgy, áru, csökkenti az inflációt. Megevett, vagy szemétbe dobott dolgok növelik az inflációt. Növekvő pénzmennyiség a gazdaságban => folyamatos infláció.

Jegybanki alapkamat: A jegybank, azaz a bankok bankja: a központi bank, az irányadó alapkamat növelésével csökkenti az inflációt, mert a pénz a bankokba, megtakarításokba áramlik, és nem elvásárolják az emberek. Megtakarításra ösztönöz és csökkenti a hitelfelvételi kedvet.

BUBOR, Euro LIBOR, CHF LIBOR, TIBOR: Sorrenden, a Forint, Euro, Svájci Frank, és a Japán Jen bankközi kereskedésének az ára. Bankközi hitel kamat. Ez egy kicsit magasabb, mint az érintett országok a jegybanki alapkamata.

Tartalék ráta: Minden kereskedelmi bank által létrehozott új pénz fedezeteként X%, (Magyarországon 2%,) már meglévő pénzt kell elhelyezni a jegybankban, mintegy tartalékként, arra az esetre, ha megrohamoznák a bankokat az emberek és mindenki kivenné a pénzét a bankból. Sok bankár fél ettől. (Lásd görög és spanyol példák.)

Deviza: Más ország fizetőeszköze hazánkban alkalmazva. Ez lehet svájci frank (továbbiakban CHF), euró, vagy japán jen (JPY)

Árfolyamrés: A deviza vételi és eladási árfolyamának a különbsége.

Forint hitel: Forintot kapsz, forintot kér vissza a bank, Forintos tartozást tartanak nyilván, de a Magyarországi bank a kihelyezett Forintot a fentebbi úton hozta létre. A Takarékszövetkezeteknek nincs pénzteremtési joguk, csak a saját tőkéből és a betétekből gazdálkodhatnak. Mesterségesen tartották magasan a kamatát, hogy a devizás hitelek felé tereljék az embereket.

Deviza hitel: A pénzintézetnek devizája van, devizát kapsz(!) devizát kell visszaadni(!) és devizában tartja nyilván. Az, hogy honnan szerzi be amit odaad, az a bank gondja. (Magyarországi bank nem tud devizát teremteni!) Hogy Te miből adod vissza, az a Te gondod.

Deviza alapú hitel: Forintot kapsz, forintot kell visszaadni, de Devizában tartja nyilván. Csak a NYILVÁNTARTÁS a deviza. Hogyan is működhetett ez, ha feltételezzük, hogy tényleg volt mögötte deviza és feltételezzük, hogy csak a betétesek pénzét helyezte ki a bank?

Tételezzük fel, hogy X CHF = Y Ft. A bank valahogy beszerzett X CHF-et. Bemégy a bankba, s mondod, hogy Neked kell Y Ft. Mivel Ft-al korlátlanul rendelkezik a bank (betétesek pénze, alaptőke, stb), ezért azt mondja, hogy Ő tud adni Ft-ot, de csak “devizásan”. Mikor pacsit ráztok, azt mondja a bank, hogy odaad, X CHF-et, de gyorsan átcseréli Y Ft-ra. Ez a művelet mindössze 1 másodperc maximum. Másik bankfiókba is bemegy egy ügyfél 10 percel utánad, mert Neki is kell Y Ft. Ott is ugyanez játszódik le, és a harmadik, negyedik, százötvenedik ügyféllel is. Ugyanazzal a köteg CHF-el. Még akkor is igaz ez, ha a Magyarországi banknak van annyi devizája, amennyi Forintot “devizásan” folyósított.Törlesztésnél pedig ugyanez a folyamat, csak visszafelé játszódik le. Mindehhez csupán “kreatív könyvelést” kell használni...

Persze hivatkoztak arra is, hogy minden nap eladták a befolyt törlesztőrészletet és CHF-et vásároltak rajta, hogy ők is vissza tudják adni a hitelt, illetve amikor folyósítottak újabb hiteleket, a CHF-et el is adták, hogy Forintot tudjanak vásárolni. Egyrészt semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy naponta eladtak és vettek ennyi mennyiségű CHF-et, másrészt logikátlan is lenne. Jobban szeretik ők a pénzt annál, hogy ilyen fölösleges pénz váltást folytassanak abban az időben, mikor ezerrel folyt a hitel kihelyezés, és már sokan havonta törlesztették a hitelüket. (Tehát ez a hitel legfeljebb csak devizáS, mert annyi ebben a deviza, mint málna ÍZŰ szörpben a málna.)

Ezért is egyre nagyobbak a bankok nyereségei. Innentől kezdve értelmetlen az árfolyam emelkedésre fogni a törlesztő részletek emelkedését, mert a CHF egy percre sem hagyta el a bankot, azt bármikor vissza tudja adni a külföldi partnernek, ha kellett volna, és ha egyáltalán volt az ügylet mögött CHF. Annál is inkább, mert van olyan pénzintézet, akinek még CHF számlája sem volt!!!. (Persze, kaján vigyorral megteszik, hogy árfolyam emelkedésre hivatkoznak, de azon vagyunk, hogy az arcukra fagyasszuk ezt a vigyort.) Mint korábban bemutattam a semmiből képesek Ft-ot előállítani a Magyar bankok. (A lengyel bankok, Zloty-t, az osztrák bankok Eurót, és így tovább.) Így logikus a kérdés, miért ez a deviza nyilvántartás?

Tudtak-e a bankok arról, hogy emelkedni fog a CHF?
A válaszom határozott IGEN!
1.) A két ország között Infláció különbség volt, és van.
Tételezzük fel, hogy van két ország, aminek pénzneme “A” és “B”. 1 gramm arany (vagy bármilyen jószágkosár érthető ide) 100 A és 100 B Egységbe kerül. Tehát:
1 gramm arany = 100 A = 100 B
Az egyik országban 5% az infláció, a másik országban pedig 10% az éves pénzromlás mértéke, így 1 év múlva:
1 gramm arany = 105 A = 110 B
Mint látható, elmozdult a két árfolyam egymástól!

2.) Már a 2000 évek elejétől vártak a nevesebb közgazdászok egy nagyobb válságot, ugyanis a kapitalista világban 20-30 évente kötelezően van egy. A legutolsó komolyabb válság az kb. az olajválság volt 1973 és 1979-ben. Minden válság alkalmával a CHF ára felfelé megy, mert a CHF értékálló “menekülő deviza”, “biztos kikötő”. Ez így volt már az elmúlt 2-300 évben mindig.
A válság várásának beismeréséről: http://www.youtube.com/watch?v=qBNloKLZVNE

Természtesen azt, hogy PONTOSAN hogyan fog alakulni a jövőben a CHF ára azt nem tudták, hiszen az időjárástól és a politikai széljárástól is függ, hogy pontosan milyen mértékben fog emelkedni, de hogy emelkedni fog, a CHF és a JPY ára, azt biztosan tudták. Innentől fogva csalás alapú a hiteled, és akkor itt egy nagy sóhaj és mély lélegzet, mert tovább is van mondom még...

CDS: Országkockázati felár. Ez egy biztosítás bizonyos befektetésekre, leginkább állampapírokra, arra az esetre, ha államcsődöt jelentenének be és az ország fizetésképtelen lenne. Így, ha a kamatot nem is, de a tőkéjét visszakaphatja a befektető. Körülbelül 2-10% között mozgott ez az érték Magyarország esetében az elmúlt 10 évben. Leginkább erre hivatkozva emelik a devizás hiteleink kamatát.

Carry Trade üzlet: Egy alacsony jegybanki alapkamatú országból kölcsönt felvenni, átváltani magasabb hozamot hozó ország fizetőeszközére, ott bankbetétbe, vagy államkötvénybe helyezni, lejáratkor a kamattal növelt összeget visszaváltani a felvett pénznemre, majd visszafizeni a kölcsönt. Ez egy tipikus deviza alapú hitel. Itt az elérhető hasznot csökkenti a pénzváltás díja, valamint kockázati tényezőként lép fel a két fizetőeszköz árfolyam kedvezőtlen eltolódása. Épp ezért csak könnyen likviditálható (eladható, pénzzé tehető) eszközbe lehet fektetni, mert hosszú távon elveszhet a nyereség, sőt veszteséges is lehet. Ezen kívül a befektetőt még önként vállalhatóan, s nem kötelezően(!) terhelheti az úgynevezett országkockázati felár azaz a CDS.
A bankok azt akarták kezdetben elhitetni velünk, hogy így szerezték be a CHF-et, de ez elég hamar megdőlt, így más hazugságot kellett kitatalálniuk, ami a SWAP lett.

SWAP: devizacsere üzlet. Két pénzintézet megállapodik, hogy MOST elcserélnek mondjuk 1 eurót 300 Ft-ra, és később (mondjuk 1 év múlva) pedig visszacserélik a 300Ft-ot 1 euróra. Ezáltal egyik üzletfelet sem sújtja az árfolyamveszteség, bármerre mozdulnak el az árfolyamok. Mivel egyik üzletfél sem veszthet az üzleten, mert pénzt kap a pénzéért, így árfolyam veszteségről és CDS-ről értelmetlen beszélni.
SWAP Egy szemléletesebb példán keresztül:
Péntek délután van, s elromlott a feleség autójában a motor. Mivel hétfőre kell az autó, ezért gyorsan felhívják a szerelőt, hogy meg tudja e csinálni a hétvégén. A barátság miatt vállalta, ha szereznek be egy motorblokkot, ami Hazánkban nincs raktáron, s legközelebb csak Bécsben van. Ára 1000 Euró. A családnak nincsen Eurója csak Forintja, váltani sem tudnak, mert zárva a bank, de a szomszédnak van, mert Ő kint dolgozik. Azt mondja a szomszéd, hogy tud adni 1000 Eurót egy hétre, de letétbe adjanak Neki 300.000 Ft-ot, mert szép dolog a bizalom, de fő a biztonság. Megtörténik a deviza csere. Az 1000 Euróval elrohannak Bécsbe, megveszik az alkatrészt, a szerelő beszereli, s mindenki örül. A következő héten főhősünk elmegy a bankba, vesz 1000 Eurót, 290.000 Ft-ért (mert most éppen ennyi az ára) és odaadja a szomszédnak és visszakapja a 300.000 Ft-ot. Kérdezi a szomszédtől, hogy mivel is tartozik, s megegyeznek, hogy egy üveg Tokaji Aszú az pont jó lesz.
Amit a főhősünk a szomszéddal bizniszelt az a SWAP.

Nyereség a SWAP-on: A SWAP-on nyereség érhető el, amit az alábbi egyszerű példákon mutatok be:
1.) van 300 Ft-om, amit elSWAPolok 1 Euróra, mivel Forint ERŐSÖDÉSRE számítok. Tehát most van 1 Euróm, amit Eladok egy harmadik illetőnek 300 Ft-ért. A forint jól megerősödik, és 275-ért vásárolok 1 Eurót, amit visszacserélek a 300 Ft-omra. Nyereség 25Ft.

2.) van 300 Ft-om, amit elSWAPolok 1 Euróra, mivel Forint GYENGÜLÉSRE számítok, és tudom, hogy a másik Államkötvényt akar vásárolni, ami mondjuk 10%-ot hoz 1 év alatt. Fogom, az 1 Eurómat, és beteszem bankbetétbe, mondjuk 2%-ra (vagy más bizniszt csinálok vele). A partnerrel pedig megállapodok, hogy mivel bukna az árfolyamveszteségen, ha nem SWAPolnánk, ezért adjon a 10% kamatból 2-őt, hogy mindenki jól járjon. Nyereség: 2x2%=4% 

MNB tanulmány a SWAP ügyletekről: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mak-pales.pdf (Itt rögtön a 4. sor igen érdekes megállapítást tesz...)

Értékállósági kikötés: A bankok legújabb nótája, hogy ez egy Forint hitel, Értékállósági kikötésel. Ezzel is van némi probléma, mert az Értékállósági kökötésre az alábbi példát hozom: Van egy teherautó sofőr, aki leszerződik, hogy minden nap szállít az ország közepén folyó építkezéshez a nyékládházi kavicsbányából kavicsot. Mivel Ő egy fuvarozó és 3 évre szólna a szerződés, s nem tudja hogyan fog alakulni az üzemanyag ára a jövőben, (fordulónként 200 litert fogyaszt a teherautó,) ezért az alábbi ajánlatot teszi:
 50.000 Ft+Áfa + 200 x napi üzemanyag ára egy előre meghatározott benzinkúton.
Tehát a szolgáltatás ára egy fix és egy változó árat tartalmaz. A változó rész előre meghatározott módon, az üzletfelektől független adatokból számolható, utólag ellenőrizhető részből áll. (Az ÁFA is ilyen!) Láthatjuk, hogy a bankkal való szerződéskötésünkben nem találunk olyan indokot, ami miatt szükséges lenne egy ilyen kikötés.

Kifizethetetlenségi elmélet: Ezt a hitelt, (akinek sok évre van kötve a szerződése) Nem lehet kifizetni, ugyanis a CHF ára évente átlagosan 8%-al emelkedett az elmúlt 50 évben, míg a KSH szerint a bérek 4%-al emelkednek. Valahol össze fog érni a két vonal, DE már hamarabb fizetésképtelenek leszünk, hisz enni is kell valamit.
Makkos Albert előadása 2011.12.03: http://www.youtube.com/watch?v=2rboyyk6o1c

Állami mentőprogramnak szánt megoldások:
Árfolyamgát: 2011 decemberéig igényelhető “segítség” melyben a 180 Ft feletti részt egy gyűjtőszámlán külön lehet gyűjteni, s majd később kamatokkal együtt kifizetni. Nem volt túl sikeres, hisz mindenki belátta, hogy ha most nem tudja fizetni, később az emelkedett részletet mégúgy sem tudja fizetni.

Végtörlesztés: 2011 szeptemberétől az aktuális chf-ben nyilvántartott tartozást 180 Ft-on számolva akarta a kormány felszámolni a devizás kölcsönöket, amiket így ugyan az adósok számára veszteségesen, de mégis Forintosítani tudtak volna. Ez is egy bankmentő csomag lett volna (a fentiek ismeretében mindenki beláthatja,) de a bankok elszabotálták az extra nyereségük csökkenésére hivatkozva és elmentek az EU-hoz panaszkodni, ahelyett hogy csendben maradtak volna... (Ide illő közmondás: “Sokat akar a szarka...”)

Árfolyamsáv vagy árfolyamgát II.: 2012 tavaszától igényelhető. Ez már valódi, pillanatnyi segítség problémánkra. A havi törlesztő részletet 3 felé bontjuk. (Hasonlóan, mint mikor egy almát kettévágunk, és a kisebbik részét még ketté.) A CHF-ben meghatározott törlesztőrészlet 180 Ft-al fizetendő most, a felette lévő résznek a kamatrészét az állam és a bank vállalja magára, míg a tőkerésze gyűjtőszámlán gyűlik. Max 5 évre igényelhető, de addig remélhetően megnyerjük a pereket, így az államnak visszautaltatjuk a kapott segítséget.

Mit tehetünk a felháborodáson kívül?
Tettlegességig fordulunk a bankfiókban? Rossz válasz! A bankfiók épülete és a bútorok nem bántottak Téged, az ügyfélszolgálatos szép Hölgyek és csúnya bácsik pedig csak “droidként” azt cselekszik, amit a főnök mond nekik, ráadásul Ők sem értik ezt az egészet, hogy ki hogyan lett átverve. Hiába ülnek ott, nem értenek hozzá! Ők mind a mai napig azt hiszik, hogy a bankot is sújtja az árfolyam veszteség. Amelyik esetleg felvilágosultabb, az sem meri megmondani az ügyfélnek, hogy át lett verve, mert félti az állását. A bankfiókot is hiába is gyújtanád fel, mint Görögországban, az adósság megmarad. 2013 tavaszáig mindenkit legyen türelemmell!!! Addig célt KELL érni a jogi útnak, ugyanis egy per ideje sok hónap!  Időt KELL adni a bíróságnak, még ha ez nehéz is egy kicsit... :(

Jogi út? Hadsereg ellen csak hadsereggel lelet harcolni, bankok ellen csak bírósággal. Csak a bíróság tudja mérsékelni a hitelt, visszafizettetni a többlet pénzt és kártérítést megítélni az ügyfélnek. (Ilyet még a kormány sem tehet, már csak azért sem, mert vagy nem akar, vagy zsarolják. Szerintem az utóbbi. Gondoljunk az IMF-re...) A szerződést meg lehet támadni, és semmissé lehet tenni. Ez két jogi fogalom. Megtámadni a probléma felfedezésétől számított 1 éven belül lehet, például kényszerhelyzet miatt, de szerintem senkinek sem tartottak fegyvert a fejéhez, hogy vegye fel a kölcsönt. Így ez SZERINTEM kevésbé járható út. Valamint árfolyam rögzítés esetében is nehezebb a megtámadás, de még így sem lehetetlen. Itt érdemes olvasni erről: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95900004.TV&celpara=234#xcelparam

A Semmisséget tartom én is a legjobb megoldásnak, már csak azért is, mert határidő nélkül lehet rá hivatkozni, végtörlesztett és árfolyamrögzített hitel esetében is!!! Ilyenkor a tartozáselismerő nyilatkozat a közokirat és a KHR listára való kerülés is semmis! Semmisség esetén az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz mindenki visszaadja amit kapott a másiktól. pl. fel lett véve 10M Ft, részletekben a bank visszakapott 6,5M Ft-ot, így már csak 3,5M-val tartozunk. Ha végtörlesztésnél a fentebbi 10M kölcsönnél, részletekben 6,5M -et visszaadtunk, ÉS végtörlesztettünk 8M-t akkor visszajár 4,5M Ft. (Nincs deviza, nincs árfolyam, nincs árfolyamrés, nincs kamat, nincs mese. Köszönjük Emese.)

Néhány jogszabály, ami segít nekünk: [ilyen kocka zárójelben néhány magyarázat]
Hitelintézeti és Pénzügyi Törvény (HPT)
213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát, [A bank ragaszkodik, hogy CHF-et adott, de a legtöbb szerződésben nincs benne a pontos “folyósított” CHF összege, mert az a folyósítási értesítőben van.]
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót [THM], a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, [A THM-nek 2 tizedejegy pontossággal kell benne lenni a szerződésben. Nem az esetleges mellékletben! Ezen kívül, benne kellene hogy legyen az árfolyam emelkedés várható mértéke, folyószámlavezetés díja, átutalási költség, stb. !!!]
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, [mennyi az árfolyamrés %-ban, mennyi kamatot kell visszafizetned majd? de pontosan a szerződéskori adatokkal? Az enyémben is hibás a szám. Itt mindegy is, hogy fölfelé vagy lefelé tévedtek, ha lefelé, csalás, ha fölfelé akkor írhattak volna bármi magas számot, amibe biztos belefér az összeg...]
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
f) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint
g) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

Nézzünk egy másik Törvényt.
Polgári Törvénykönyv (PTK):
200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. [azt hiszem, ebbe kényelmesen benne van a jó erkölcsbe ütközés...]

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
[A tisztességtelen szerződés semmis. Indokolatlan hátrány kikötése, és a meg nem tárgyalt szerződési pontok miatt semmis. Szerintem SENKINEK sem részletezték, hogy mikor mozdulhat el a CHF ára...]
További hatályos jogszabályok: http://net.jogtar.hu/

Bírósági eredmények:
Partiscum per: A Partiscum XI. takarék szövetkezet pere óta, (ami megjárta a legfelsőbb bíróságot is már,) tudjuk, hogy a pénzintézet ugyan módosíthatja a kamatokat akár az adós rovására is, DE csak igen szigorú, szerződésben előre meghatározott körülmények között. Ennek egyik szerződésünk sem felel meg!

Kásler per: Másodfokon jogerősen megnyerte az árfolyamrést, (Vételi és eladási árfolyam különbözetét,) igaz, az OTP nem ismerte el a döntést és a Kúriához (Korábbi nevén Legfelsőbb bíróság) fordult. (sok esélye ott sincs.)

Előtörlesztési jutalék is semmis: Ha valaki elő vagy végtörleszt, különböző jutalékokat, díjakat számolnak fel a bankok, ami törvénytelen. Ezt legutóbb itt nyerték meg: http://jobbikjog.jobbik.hu/precedens_%C3%A9rt%C3%A9k%C5%B1_gy%C5%91zelem_egy_bank_ellen_dokumentumokkal, de korábban már másod fokon is nyert hasonló ügyben egy adós.

Szlovák bíróság is kimondta egy ottani ügyben, hogy “alulbecsült” a THM, semmis a szerződés.

Már legalább két esetben nyert az autós ügyfél jogtalanul követelődző pénzintézet ellen, mert azután, hogy elvitték az autóját, még több százezres követelésük volt. Már nincs, hisz a bank “megnyerte” a volt ügyfelük ügyvédi költségén kívül a bírósági per illetéket is. :)

És van már teljes egészében semmis ingatlan szerződés is (első fok, rész-ítélet):

Több ingatlan árverezését és kilakoltatást sikerült már megakadályozni.

Perfeljegyzés: Bírósági perek megindulásakor lehet kérni a tulajdoni lapra egy “perfeljegyzést”, ami jelentősen megnehezíti a banknak, hogy elárverezze az ingatlant. Innentől kezdve Nekünk is lehet élni az időhúzás lehetőségével...

“Az igazság is csak akkor érvényesül, ha vannak akik felmutatják és érvényre juttatják. A jogra ez még hatványozottabban érvényes!!! Talpra hát, jogainkért és vagyonunkért!” - Tilk László - DÉSZ

A megoldást kereső csoportok:

Egy levelezőlista, ahol a jogi ügyeket lehet megbeszélni:
Jobb középen lehet csatlakozni a csoporthoz. (Érdemes elolvasni a régebbi levelezéseket is.)

Egy hasznos fórum a jogi megoldásnak tematikusan lehet keresgetni:

Webinárium: Internetes interaktív előadás (szeminárium) melyben Makkos Albert Közgazdász és egy Jogász szemével foglalják össze a devizás hitelben lényeges történéseket. Általában hétfőként 19:00--tól szokott kezdődni a http://devizahitelmegoldas.com/index.php/webinar/jelenlegi oldalon. A régebbi előadások ugyanott megtekinthetők. Az utolsó hármat minden kezdő küzdőnek érdemes utólag megnézni, hogy jobban képbe kerüljenek. (jelenleg “nyári szünet” van az előadásokban, mint a parlamentben.)

Bankcsapda
Elsősorban büntető feljelentések irányában halad a SWAP ügyletek és a deviza nyilvántartás miatt, de sok érdekes és hasznos információhoz lehet itt is hozzájutni. http://www.facebook.com/groups/139483529430280/

DÉSZ Devizaadósok Érdekvédelmi Szervezete:
Polgári peres úton keresik a hitelesek igazát, elsősorban pertársaságban, de az egyéni pereket is támogatják. Nyilvános Facebook csoport: http://www.facebook.com/groups/devizaados/
Fórumok és csoportok bankonként: http://www.devizaados.eu/index.php/forumaink

Hiteles Mozgalom
Jogi megoldások támogatói, melynek Szabó József az elnöke aki Parlament Fogyasztóvédelmi Bizottságában is részt vesz. http://www.facebook.com/groups/hitelesmozgalom/

BÁÉSZ Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete
Kásler Árpád vezetésével, elsősorban az árrést firtatják a túlfizetés miatt, és  büntetőfeljelentéseket is tesznek. http://kaslerarpad.hu/

Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd, aki már sokat tett a bajba jutott emberekért nem csak a devizás ügyben, hanem a vörösiszap károsultakért is. Sok bírósági keresetmintát adott már ki, de ezekkel a mintákkal vigyázni kell, mert nem csak a saját adatokat kell beírni, hanem a bíróságon is meg is kell védeni, ahol a bank ügyvédje kihasználhatja tudatlanságunkat!  http://invitel.hu/lehmann/

PITEE
Elsősorban az Általános Szerződési Feltételeket és az árfolyamrést vizsgálják, valamint Közérdekű kereseteket adnak be a témában teljes semmisség érdekében. http://www.pitee.org/

Hiteles Magyar
Jogi csoportosulás http://hitelesmagyar.com/

Hiteltársulás
A végtörlesztésre alakult csoportosulás azon végtörleszteni szándékozók részére, akik egy jó Forint hitellel akartak végtörleszteni, s együtt, nagy tömegben akarták ezt kialkudni. A bankok kartellgyanús viselkedése miatt ez meghiúsult, így egy alacsony költségű Állami-Civil 100% Magyar tulajdonú WebBank létrehozásán fáradoznak, ahonnan a későbbiekben kedvező hiteleket lehet majd felvenni, magas betéti kamatok mellett. http://www.facebook.com/Hiteltarsulas

Ha már a végrehajtó fenyeget, azonnal keresd meg e két jogsegély szolgálat valamelyikét és a kilakoltatást gyorsan megakadályozzák jogi úton. (Figyelem! Nagyon elfoglaltak!)
vagy
Devizás hitelekkel foglalkozó ügyvéd listát Kordik Tímeától (FB-n) vagy inkább tőlem kérhetsz, (mert Ő nagyon elfoglalt). Viszont Timinél lehet jelentkezni, ha olyan ügyvéd vagy, aki nem hiéna módjára, a sült halra, a másodfokú ítéletekre vársz, hanem megszolgálnád a taníttatási költséged a Magyar Népnek, a jogszabályok kikutatásával és a bíróságokon való érvényesítésével. Ehhez segítség a már ezen dolgozó ügyvédek munkái, és az ügyvédi levelezőlista.

Koppány csoport:
A kilakoltatásokat fizikailag próbálják megakadályozni. Javaslom, mindenki menjen el egy ilyen eseményre, az oldalukon hirdetett időponton és helyszínen, és csak pusztán jelenlétével tiltakozzon az embertelen tettek és a csalás ellen, valamint, hogy tisztában legyen azzal, hogy mi vár rá, hogy ha nem cselekszik. http://www.facebook.com/koppanycsoport

Sajnos meg kell jegyezni, hogy “rossz Magyar szokás szerint“ nincs teljes egyetértés és összefogás a csoportok között, sajnos itt is működik a “Turáni átok” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Tur%C3%A1ni_%C3%A1tok) azaz a széthúzás, és egymás becsmérlése. Ne adjunk ezeknek hangot, és ne továbbítsuk az ilyen jellegű üzeneteket, hisz az nem visz bennünket előre, mert összefogásra van szükség! Ha valakivel problémád van, PRIVÁTBAN levelezd le Vele!!! Az összefogásban mindenkinek van helye, akár milyen keveset tesz az ügy érdekében, vagy esetleg Neki más ötlete van mint Másnak. Bármelyik lehet nyerő, akár csak figyelemfelkeltésben, vagy rész- vagy ideiglenes megoldásban. Ha van 3 ötlete a másiknak, amiből 2 vel egyetértünk, ne azt az egyet támadjuk amiben nem, hanem vagy próbáljuk megérteni, hogy miért gondol arra, vagy csak abban a 2-ben fogjunk Vele össze. Higgyük el, nem OV és GYF az ellenfelünk, hanem akik őket is irányítják: A bankok.

Mit tehetünk még?
- Tanuljunk hibánkból, tanulunk jogot és közgazdaságot, s ne a kifogást keressük, hanem a fogást a bankokon. Olvassuk el a szerződésünket, és értelmezzük, hogy később a jogi képviselőnek kérdéseire könnyebben tudjunk válaszolni. Szedjük össze, szépen rendezzük sorba az összes hitellel kapcsolatos iratot. Írjuk táblázatba a befizetéseket. Ha ebben a cikkben valami nem világos, el kell olvasni mégegyszer és más helyeken is utána kell nézni. (pl. google)
- Ezen kívül bojkottáljuk a bankokat, amivel csak tudjuk. Ne vegyük igénybe fizetős szolgáltatásaikat, a hitelkártyákat és egészségpénztári számlákat mondjuk vissza. Megtakarításainkat vegyük ki, vagy tegyük át államkötvénybe! Erről bővebb infó itt:
- Vásároljunk magyar termékeket, lehetőleg magyar tulajdonú boltokban, hogy támogassuk a Magyar munkahelyek létrejöttét! https://www.youtube.com/watch?v=p8bPnfUuoZk Valamint (ha egyáltalán tellik rá) vakációzzunk Magyarországon, és segítsük a hazánkba látogató turistákat, hogy jól érezzék itt magukat.
- Fordítsunk időt, energiát és némi pénzt egészségünk megőrzésére. Legyünk nyugodtak, ne hibáztassuk egymást a hitelünkért! Idegeskedjenek inkább a bankárok...
- Támogasd egy lájkkal azt, hogy az államtól - a félrevezetések ellenére - mi, devizás adósok, nem akarunk adóforintokat, hanem a jogaink mielőbbi érvényesítését szeretnénk a bíróságon:
Mi várható? Milyen célt tűzhetünk magunk elé?
- A bankok folyamatosan fognak csődbe menni. (A cikk írásakor a Zee Capital ellen indult felszámolás, az OTP Faktoring ellen behajtás és a Pannoninvest Libra ellen is eljárás indult). Viszont a gazdaságnak szüksége van bankokra, ilyen indokra hivatkozva bankmentő, állami adópénzeket fognak követelni a bankok, amit nem szabad hagyni. A kereskedelmi BANKOKAT ÁLLAMOSÍTANI kell, hogy a pénzkibocsájtás haszna az államot illesse meg, s ezáltal csökkenhessenek a közterhek. Ennek a bankszterek  nem fognak örülni, hiszen igen tekintélyes pénzforrástól szabadítjuk meg őket, de az átlag emberek jövője érdekében nem szabad meghátrálni bármilyen fenyegetőzésüktől sem.
- A jelenlegi technikai fejlettség mellett lehetetlen, hogy minden ember munkához jusson, ezért elengedhetetlen az, hogy mindenki csak heti 4 napot dolgozzon, de nem kevesebb nettó bér mellett(!), miközben a munkáltatónak és az államnak sem kerül ez többe, mert többen dolgoznak, s nem lesznek ennyien munkanélküliek. Erről bővebb leírás itt:

További ajánlott “irodalom”:
1929 : A MAMMON HATALMA: Az 1929-es világválság története és okai:

Bennfentesek: A 2008 -ban kezdődött világválság okai.

A pénz mesterei:

Az elpusztíthatatlanok: Egy kicsit futurisztikus, de azért sokat mondó film

Zeitgeist Addendum A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan

Háború a Nemzet ellen:
Utószó:
“NE SIRÁNKOZZ, HOGY MILYEN SZ@R ORSZÁGBAN ÉLSZ! CSELEKEDJ TE IS A HAZÁDÉRT, HÁZADÉRT!”

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 
Legyen szép napotok! :)

Papp Péter


és VILAGHELYZETE.com
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...